Az
1925-ben alapított nemzetközi szervezet ma 50 országban 5000
fodrász szalont fog össze. Magyarország 1999-ben Hajas László
vezetésével csatlakozott, 16 alapító taggal, akik közül
Szabados Irenevel beszélgettünk a hazai szövetség múltjáról,
jelenéről és terveiről.
Hogyan
emlékszel vissza a megalakulásra?
Nagyon
kellemes, szakmai megbecsülést érő dolog volt, hogy egymásra
találtunk egy ilyen szervezetben. Akkor még nem éreztük annyira
egymást, persze tudtuk, hogy mindenki egy cégnél már bemutató
fodrász, hallottuk, láttuk az elmúlt évtizedekben egymást, főleg
az öltözőfolyosón. Akkor ez rettenetesen megtisztelő volt
mindannyiunknak. Tartottunk is egy nagy gálaestet, hogy ezt
megünnepeljük.
Mi
az Intercoiffure fő tevékenysége és célkitűzése?
Programjaink
között szerepel a fiatal fodrászok menedzselése, számukra
színpadi bemutatkozási lehetőség biztosítása. Minden évben
megrendezzük a hajvágó és hajépítő versenyt, ami a Versenyek
versenye, és itt a fődíj a tavaszi Intercoiffure Mondial-on
való fellépés, ami három évig Párizsban van, és minden
negyedik évben a világ egy más táján, most legutóbb például
Rio De Janeiróban. A versenyre a tagok szalonjaiban dolgozó
huszonhét év alatti fodrászok nevezhetnek be. A fődíj még három
újságmegjelenést is jelent, tehát ha valaki nyer, ezzel elindul a
karrierje. Emellett évente divatkollekciót tervezünk és
készítünk. A tagsági díj minimális, tehát hozzá kell még
tenni rendezvények szponzorációjából, hogy kifussa az éves nagy
rendezvényünk költségeit. Emellett ebből még tudunk
finanszírozni egy fotózást, ami a tagoknak jár, ez egy frizura
megjelenése a már említett éves kollekcióban, amely megjelenik a
hazai szakmai lapokban, illetve elküldjük nemzetközi újságoknak
is.
Hogyan
lehet bekerülni?
Az
egyesület tagságának feltétele, hogy az illető fodrász közel
egy évtizedes múltat tudjon felmutatni szakmai színpadokon,
illetve rendelkezzen saját üzlettel. A mestervizsga nem fontos,
elég, ha az elkövetkező évben azt bepótolja. Fontos, hogy a
jelölt tisztában legyen elvárásainkkal a szakmai etikett, szakmai
erkölcs terén, és ezt a szellemiséget ő is átérezze. A
felvételhez találnia kell két embert, aki javasolja őt az
egyesületbe. Az új tagokat az általában februárban megrendezett
éves rendezvényünkön szoktuk beiktatni és megünnepelni. Tehát
igazából mindig van egy év, hogy egy új tagot találjunk, vagy ő
találjon meg minket.
Sokan
jelentkeznek?
Nem
nagyon. Ez egy pici ország, ez ebből is látszik. Az indulás óta
már több száz tagunknak kellene lenni, ami szükséges lenne
ahhoz, hogy a tagsági díjból több rendezvényt, látványosabb
eseményeket, több találkozót tudjunk megszervezni. Reményeink
természetesen voltak az elején. Arról is volt, van szó, hogy
legyenek pártoló tagjaink. De nem akarunk csalódást okozni, mert
nincs annyi rendezvényünk, ami őket kielégítené. Nem nagyon
épül a szakma új generációja. Mondhatnám, hogy más lett. A
hajdani értékek már csak nekünk értékek, a fiataloknak már
nem. De egyébként ez most jellemző a szakmára. Nincs igazi
inspiráció.
Mi
lehet ennek az oka?
Egy
fiatal, ha elvégzi a fodrásziskolát, és van benne valamennyi
becsvágy, nem biztos, hogy a versenyzéssel kezdi, ahogyan ez hajdan
volt. Akkor csak fodrásznak kellett lenni, üzletembernek nem. Nem
volt nagy felelősség benne. Ma már mindenkinek üzlete lesz, van,
hogy több is. Előbb-utóbb az a cél. Ha valaki megbízható,
alapos fodrász, akkor üzletember lesz, csapatot épít és
folyamatosan képzi, megtartja őket, és ő maga nem kíván kiállni
a színpadra megmutatni magát, mert az a fajta becsvágy élteti
inkább, hogy három üzlete van, és hatvan dolgozója. Persze ki
tud nevelni sikeres embereket, csak arra kell vigyáznia, nehogy
otthagyják, vagy a többi embert is elvigyék tőle, mert ez most
egy trend Magyarországon. Sajnos ezt mi is elmondhatjuk, mert eddig
még minden kolléga, aki indította valamelyik alkalmazottját a
Versenyek versenyén, elvesztette ezeket az embereit.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése